A Nekünk Mohács oldalain a középkori Magyar Királyság tragédiájának részletei tárulnak elénk, de nem fakó történelmi tablót látunk, hanem hús-vér embereket, valódi helyzeteket. Mind ismerjük a történet végét, de annál kevesebben az oda vezeto utat. Másképpen is lehetett volna? Hogyan lehet, hogy sokak jóakarata sem elég egy ország megmentéséhez? Ebben a regényben, a közelgo török veszély közepette, hol II. Lajos, hol Habsburg Mária szemszögébol bontakoznak ki az események. Egymásra találásukat, közös küzdelmeiket ismerhetjük meg, azokat az éveket, amelyekben még hitték, hogy virágzó, eros országot építhetnek Európa szívében. Fourak, fopapok, pápai, birodalmi és török követek, udvarhölgyek és udvaroncok veszik körül a felnott életüket éppen csak megkezdo fiatal párt, akiket elkísérünk külföldi útjaikra, Lajos Cseh Királyságába és Ausztriába, Mária testvérbátyja udvarába. Miközben sokféle érdek és indulat között próbálnak a pogányok ellen segítséget szerezni és az országban összefogást teremteni, a korban szokatlan módon, az elrendezett, dinasztikus házasságuk valódi szerelmi kapcsolattá érik. 1521-ben Magyarországra érkezik Mária, hogy feleségül menjen az ifjú Lajos királyhoz. Mindkettojüket arra nevelték, hogy uralkodjanak, házasságukkal birodalmak egyesülnek. Innen indul ez a különleges, ünnepi regény. Schmöltz Margit a királyné, Cs. Szabó Sándor a király hangján szólal meg. Fejezeteik nagy ívu, burjánzó, monumentális történetté olvadnak össze, felelgetnek egymásnak. A kétszerzos mu gazdag, sodró lendületu ikerregény, igazi irodalmi ritkaság. Egy nagy szerelem és egy szomorú csata története, mégis sokkal több annál. Méltó emlékezés a csata 500. évfordulója alkalmából, ugyanakkor kihagyhatatlan olvasmányélmény.